„Kertem szépül.” 5.

Az ókori görög templom élményét idéző építmény belső része valóban szentélyként őrzi Kazinczy emlékét. Belépve egy hosszúkás, négyszögű teremhez egy felülről megvilágított apszis csatlakozik. A mennyezet kazettáit aranyszínűre festett csillagok díszítik, az apszist félgömbkupola zárja. Kezdetben a Pesky József által 1828-ban készített Kazinczy-portré volt az Emlékcsarnok ékessége.

Az épület és az azt övező terület rendben tartása a gondnokok feladata volt, akiket a Magyar Tudományos Akadémia jelölt ki. 1893-ban Kazinczy Ferenc unokáját, Becske Bálintot bízták meg a gondnoki teendőkkel. Becske Bálint édesapja Becske Lajos, édesanyja Kazinczy leánya, Kazinczy Anna Iphigénia. Fiatal korában (1858–1860) többször járt Széphalmon, gondozta nagyszülei sírját.

„Gyermeki kötelességet véltem teljesíteni s boldognak éreztem magamat, a midőn az akkor még gondozatlan sírokat felhantolhattam s nagyatyám düledező síremlékét, a melynek talapzatából az összekötő vaskapcsokat vandal kezek elorozták, saját kezemmel kijavítottam.”

Azután távoli vidékekre szólította őt az élet, Széphalmot 16 évig nem láthatta. Majd 1876-ban tért vissza, amikor állami tisztviselőként (pénzügyigazgatóként) Zemplén vármegye székhelyére helyeztette magát. Ekkor szembesült a változásokkal: a kúria már nem állt, helyére egy díszes mauzóleum épült.

„Ez emlékmű fel volt ugyan már építve, de minden emlékeztető tárgy nélkül, üresen állott; csupán a szentély közepén állott egyszerű faoszlopon a Kazinczy Ferencz képe…”

Ezután fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy összegyűjti azokat a saját és rokonai birtokában lévő emléktárgyakat, melyek nagyszüleire emlékeztetik; és az arra legméltóbb helyen, a mauzóleumban helyezteti el őket. Hogy célját megvalósítsa, 1881-ben fordult az Akadémiához, mely támogatta kezdeményezését. A tárgyak elhelyezésére díszes, üvegfedelű szekrényeket készíttetett. Felajánlotta ingyenes szolgálatait a széphalmi emlékhely gondnokaként, de ekkor még nem őmellette döntöttek. 12 évvel később bízták meg e feladattal.

1897-ben összeállította az Emlékcsarnokban kiállított emléktárgyak jegyzékét, melyet 1909-ben a Magyar Tudományos Akadémia jelentetett meg. Becske Bálint saját emlékei mellett nagynénje, Kraynik Imréné, született Kazinczy Eugénia (Kazinczy legidősebb lánya) tárgyait és unokatestvére, Hegedűs Lajosné, született Hrabovszky Irén relikviáit jelölte meg.

„Mi ez ereklyetárgyakat azzal a föltétellel adtuk és helyeztük el örök letétkép a mausoleumba, hogy azokhoz való tulajdonjogunkat örök időkre fenntartjuk ugyan, de azokat a mausoleumból sem nekünk, sem maradékainknak kivenni és elidegeníteni nem szabad. De nem lesz szabad azokat onnan kivenni vagy kivétetni a M. Tud. Akadémia részéről sem senkinek. Az emléktárgyakat tartalmazó szekrények kulcsait, miként jelenleg én, mind végig családunk valamelyik tagja fogja őrizni.”

Kazinczy személyes emlékei között még ma is megtalálható hajfürtje, egy aranyszínű szalaggal átkötött, erős szálú ősz hajtincs. A vele megőrzött papíron a következő szöveggel: „Kazinczy Ferenc haja megtartott 1830 October”. Személyes tárgyai között szerepel még burnótszelencéje, mely egy sötétbarnára festett fa dohánytartó szelence. Kazinczy élőmaszkja, az író arcának gipszmásolata, melyet ő maga készíttetett. A szabadkőműves páholy jelképei közül többféle megtalálható: karszalag, kötény, vállszalag. A gyűjtemény tartalmazza Kazinczy saját arcáról 1782-ben készített árnyképét is.

Kazinczy felesége, Török Sophie relikviái között látható gyermekkorában készült portréfestménye, hajtincse, valamint német nyelven íródott növénykönyve (1600-ban nyomtatták). A könyvben 156 féle gyógynövény leírása található, édesapjától, gróf Török Lajostól kapta (betegek gyógyításához használták).

Kazinczy gyermekei közül legkisebb fiúgyermeke, Kazinczy Lajos – egy barátja által festett – huszárkadét kori portréja tekinthető meg, fekete színű csákója arany zsinórdísszel, valamint emlékkönyve. Látható egy babérkoszorú is, melyet 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia ajándékozott Eugéniának, aki 1890-ben látogatást tett szülei sírjához, és emlékül hagyott egy másik babérkoszorút is a mauzóleumban.

Az Emlékcsarnok belső terét kizárólag eredeti festmények díszítik. Megtekinthetjük a Kazinczy édesanyját, Bossányi Zsuzsannát és Kazinczy anyai nagyapját, Bossányi Ferencet ábrázoló festményeket. Kazinczy Ferenc gyermekkori képét, melyen katonaruhában jelenítik meg. Kazinczy többször elkészíttette saját portréját, így életének különböző szakaszait festményeken is végigkövethetjük – Stunder János Jakab 1791-ben, illetve 1797-ben készült alkotása, majd idősebb korában Pesky József és Donát János is megörökítette. Egy nagyszabású festményt is őrzünk, ezt először a Magyar Nemzeti Múzeumban állították ki az 1859-es ünnepség alkalmával – Orlai Petrich Soma készítette –, Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Károly első találkozását ábrázolja.

A csarnok előrészének közepén áll Kazinczy Ferenc márvány mellszobra, melyet Ferenczy István tervei alapján Marschalkó János készített Kazinczy gipszmaszkja után. A szobrot szintén a centenáriumi ünnepség alkalmából állították fel a Nemzeti Múzeum dísztermében, megkoszorúzva az Eugénia hagyatékából származó babérkoszorúval. Később a szobor több évig a Magyar Tudományos Akadémia üléstermének díszét képezte, majd 1882-ben került Széphalomra. Vay Miklós 1868-ban domborművet készített Kazinczy arcáról fehér márványból. Török Sophie mellszobrát Maugsch Gyula alkotta 1934-ben, szintén márványból.

A kiállítás szemléletes áttekintést ad Kazinczy küzdelmes életpályájáról, s több érdekes alkotást mutat be az író életművéből. A Becske Bálint által elkészített jegyzék 60 tárgyi emléket tartalmaz, melynek egy része jelenleg már nem található meg az Emlékcsarnokban. Következő írásunk ezen „elveszett ereklyék” történetét mutatja majd be..

Forrás:

Becskeházi Becske Bálint: A széphalmi Kazinczy-Mauzoleum ereklyéinek jegyzéke

(A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest 1909)

Kesztyűs Kitti