Klasszikus irodalom. Frissítés most! Erdélyiné Kocsis Csilla ajánlója

Olvasásra, újraolvasásra a saját legutolsó olvasmányélményemet szeretném ajánlani, Wass Albert Elvész a nyom című regényét. Számomra nagyon érdekes volt ez a regény, egy kicsit kilóg a Wass Albert-i életműből, már csak azért is, mert a helyszíne nem a klasszikus Erdély, hanem tulajdonképpen szerte Európa. Csiribók hegyen indul a regény 1913-ban, egy kétezer fős cserkésztábor zajlik itt, és hat kiscserkész elcsen egy csónakot, és úgy gondolják, hogy lassan leeveznek a folyón. Azt nem tudják, hogy a folyó egy zúgóba torkollik, ami életveszélyes, természetesen el is ragadja az ár a csónakot, és a parton lévők döbbenten figyelik, hogy hogy száguldanak a gyerekek a halálba. És az utolsó pillanatban, egy lépéssel a zúgó előtt a csónak váratlanul megáll. Kimentik a gyerekeket, utána a csónakot elragadja az ár, darabokra törik. És felvetődik az emberekben az a kérdés, hogy vajon mi állította meg a csónakot. A falu papját magával ragadja ez a történet, és továbbgondolja egy picit. Ha isteni csoda történt, akkor úgy gondolja, hogy Istennek valamilyen célja volt ezekkel a gyerekekkel, és valamilyen feladatot adott nekik. Ennek már nem tudott utánajárni, hiszen közben kirobbant az első világháború, következett a román megszállás, a papot összeesküvés vádjával börtönbe zárták, Amerikába emigrált, és az amerikai emigrációjának és az életének a vége felé eszébe jut ez a történet, és úgy gondolja, hogy meg kellene neki győződni arról, hogy Isten adott-e valamilyen feladatot ezeknek az egykori kis cserkészeknek. Útlevelet kér, Európába jön, és felkutatja a hat egykori kis cserkészt. Szinte egész Európát bejárhatjuk képzeletben a szereplők életútjának megismerése során. Hiszen ott vagyunk az Eperjes melletti nagybirtokon, ahol a herceg él. A szerző által talán a legnagyobb rokonszenvvel megrajzolt figura, ami, gondolom nem véletlen, hiszen nagyon erős az önéletrajzi áthallás is. Annak ellenére, hogy a történelem megtöri őt, óriási magaslatokra emelkedik ki, megőrzi az erkölcsi tisztaságát és a gerincét ezekben az embert formáló időkben. De látjuk a zsidó bécsi bankárt, aztán megismerkedünk a prágai kiskereskedővel, a lengyel festőművésszel, a königsbergi tudóssal és a román politikussal is. Egy nagyon-nagyon széles, érdekes mezőny. Ami a szereplőkben közös, az ez a kis múlt, ez a cserkészidőszak és az elkövetkezendő közös jövőnek a lehetősége. Hiszen tulajdonképpen az utolsó kerettörténetben viszontlátjuk a papot, aki felkeresi az egykori szereplőket. Kutatja azt, hogy teljesíthették-e azt a feladatot, amelyet Isten rájuk mért, és arra a következtetésre jutunk, hogy nem. Valamennyi életpálya valahol kisiklott, valahol megrekedt, annak ellenére, hogy mind a hat szereplő nagyon tehetséges. És ekkor a pap felajánlja nekik, hogy a lehetőségek hazájában, Amerikában indítsák újra az életüket. Ezek a szereplők bizony az érett férfikornak a vége felé járnak ebbe az időben, és valamennyien vállalják ezt az utazást, és újra a gyorsvonaton találkozik a hat szereplő, akik Amerikába készülnek, hogy a kisiklott életet ott helyrehozzák. Én nem szeretném elárulni, hogy eljutnak-e Amerikába, vagy mi is történik ekkor. Számomra nagyon érdekes az a filozófiai megközelítés is, amelyet Wass Albert felvet, és amely szerintem az emberiséget már nagyon-nagyon régóta érdekli. Hogy van Isten? Nincs Isten? Adott valamilyen feladatot Isten az embernek? Bele lehet-e avatkozni Isten elképzelésébe? Képes-e erre egy földi ember, hogy befolyásolja az isteni akaratot? Én ajánlom mindenkinek olvasásra, és keresse meg a választ benne.