Klasszikus irodalom. Frissítés most! Leskó Sándorné ajánlója

Gyerekkorom egyik kedvenc könyve Fekete István Tüskevár című regénye két budapesti kamasz fiú vakációjáról szól. A főszereplőnek, Ladó Gyula Lajosnak, becenevén Tutajosnak, azt tanácsolta az orvos, hogy véznasága miatt a nyári szünetben töltsön annyi időt a levegőn, amennyit csak tud. Ezért utaznak a Kis-Balatonhoz, ahol nagybátyja él, a főagronómus István bácsi. Mivel ő nagyon elfoglalt ember, a balatoni lápvilággal Matula Gergely ismerteti meg a két városi fiút. Matula bácsi, az öreg csősz, aki minden egyes nádszálat ismer, aki minden szúnyognak a barátja, és aki annyit tud a természetről, mint két egyetemi tanár. A titokzatos nádi világ az élet iskolája a fiúk számára, kalandjaik során nagyon sok hasznos gyakorlati ismeretre tesznek szert. A nyár végére megerősödnek, megemberesednek, és a közösen átélt élmények hatására barátságuk még szorosabbá fűződik. Fekete István regényei az ember és a természet harmóniáját sugallják, leírásait olvasva az ember úgy érzi, mintha a helyszínen lenne jelen. Olyan változatosan, olyan szépen fogalmaz, hogy a tankönyvírók is gyakorta veszik kölcsön szövegeit, hogyha példamondatokra van szükség valamely témakör tanításához. A Tüskevár című regényben ezek a tájleírások nagyon szépen ékelődnek be a cselekményes részek közé, egyensúlyban vannak, nem lesz unalmas az olvasása a könyvnek, még egy gyermek számára sem. És az olvasmányosságot garantálja még emellett Fekete István humora is. Aki elolvasta ezt a könyvet, az a fiúk kalandjait tovább folytathatja, tovább olvashatja a Téli berek című műben, amit szintén jó szívvel ajánlok mindenkinek.