Arany János születésének 200. és a Toldi megjelenésének 170. évfordulója alkalmából nyílt meg az Aranyul – Toldi Miklós és a magyar nyelv című audiovizuális kiállítás 2017. október 27-én, A Magyar Nyelv Múzeumában. A költőgéniuszunk tiszteletére rendezett tárlat a múzeum Akadémiai Termében kapott helyet, mely terem a Magyar Tudós Társaságnak (jelenleg Magyar Tudományos Akadémia), a magyar tudománynak és művészetnek állít egyúttal emléket.
Arany János nyelve rendkívüli gazdagságot, hatalmas szókincset, szabatosságot jelent. Kosztolányi Dezső szavait idézve: „Ő maga a magyar nyelv”. A Toldi 170 esztendő múltán is befogadható, időtlen műalkotás.
Ahhoz, hogy megtudjuk, mit jelent, és tudunk-e aranyul beszélni XXI. században, a kiállítás négy kérdést tesz fel:
- Melyik a helyes irány?
- Lehet-e fegyver a szó?
- Hányféleképpen tudunk beszélni?
- Mivel vagy felvértezve?
A helyes és tudatos nyelvhasználatra, nyelvünk gazdagságára hívják fel a figyelmet Arany János kiemelkedő alkotását értelmezve a felvetések.
A kiállításon központi helyet foglal el a Kisfaludy Társaság pályázatának győztes alkotásainak kötete – amely egyben a Toldi első kiadása – 1847-ből. Toldi Miklós életének főbb állomásaihoz köthető, szimbolikus jelentésekkel bíró néprajzi tárgyak jelennek meg a térben, melyek az életútjához, lelki fejlődésének fordulópontjaihoz illesztett kérdésekkel együtt, az egész a műalkotáson átívelve keresik a válaszokat. A petrencés rúd, a malomkő, a bika, a páncél mind annak az útnak az állomásait jelképezik, melynek végén a hős elérhette azt, hogy erejét a nemzeti közösség szolgálatába állíthatta. Mindezt a Toldiból vett idézetek gazdagítják, szemléltetve Arany János páratlan nyelvi gazdagságát.
A Toldi keletkezéstörténetének, Arany János költői nyelvének, a jelenkori nyelvhasználat és a nyelvjárások rejtelmeibe kalauzolják a látogatót az ovális Akadémiai Terem hatalmas falfelületén megjelenő rövidfilmek. Meghallgathatjuk, hogyan vélekednek a kortárs magyar irodalom és művészet képviselői a költőről és művéről. A vetítő képkockáin feltűnik többek között Szakonyi Károly, Jankovics Marcell, Lackfi János, Scherer Péter. A kiállításon elhelyezett multimédiás eszközökön hangulatjelekkel is elérhetjük Arany költői képeit, olvashatunk a Toldi keletkezéstörténetéről, feldolgozásairól, néprajzi filmeket tekinthetünk meg. A bicentenárium évében megjelent Arany-szótár három kötetét is kezükbe vehetik a múzeumba érkezők. A 22.423 szótári szót tartalmazó kiadvány Arany költői műveinek szóanyagát dolgozza fel.
A magyar nyelv sokszínű eszköztárát bemutatva és örökségünket ébren tartva ismerheti meg a látogató Arany János és a Toldi kivételes nyelvét, fedezheti fel saját nyelvhasználatának jellegzetességeit az Aranyul – Toldi Miklós és a magyar nyelv című kiállításban.
