„Kertem szépül.” 2.

1794. december 14-én az írót a jakobinus-mozgalomban való részvétel vádjával, a jakobinus-káté másolásáért és terjesztéséért letartóztatták, és halálbüntetésre, majd bizonytalan idejű várfogságra ítélték. Kazinczy végül hat és fél évet, 2387 napot töltött különböző börtönökben: Kufsteinben, Brünnben, Munkácson. A börtönből szabadulván nem kapta vissza pusztulásnak indult birtokát, testvérével pereskednie kellett. 1804. november 11-én házasságot kötött gróf Török Zsófiával, ám csupán 1806-ra szerezte vissza széphalmi birtokát 1806. június 10-én már Széphalomról írja levelét. Kazinczy egészen haláláig élt, 1831-ig élt itt. Hét gyermeket nevelt a Kazinczy házaspár, és közben a férj írt, fordított, hosszú ideig az újhelyi levéltárban dolgozott, megvívta a nyelvújítási harc pennacsatáit, irányította, összefogta a magyar irodalmi életet. Széphalmot az ország irodalmi központjává tette. „Széphalom, ahol csak húsz ház állt, a magyar Weimar lett.” – állítja Kosztolányi Dezső. Kazinczy tevékenységének jelentős szerepe volt abban, hogy megindult a folyamat, melynek eredménye volt a magyar nemzet csodálatos időszaka, a reformkor, melynek eredménye volt, 1844-ben a magyar lett a hivatalos nyelv, és melynek eredménye volt az 1848/49-es magyar szabadságharc.

„… szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolni…” – írta Petőfi Sándor Széphalomról. Ő és más reformkori fiatalok a magyar nemzet és anyanyelvünk jelképes helyének tekintették Kazinczy egykori birtokát. Ez alapozta meg Kazinczy és Széphalom kultuszát. A nyelvújító születésének századik évfordulójára az Akadémia nagyszabású ünnepséget szervezett Budapesten és számos vidéki városban; a széphalmi megemlékezés december 30-én volt. Az alkalom nemzeti tüntetés is volt egyszersmind, a nemzet önmagát, magyarságát is ünnepelte, a résztvevők elénekelték a Himnuszt és a Szózatot. Az Akadémia méltó emlékhelyet akart kialakítani Kazinczynak, ezért megvásárolta a széphalmi birtokot. Meg akarták őrizni a lakóházat is, azonban a falak már túlságosan meggyengültek, felújításról nem lehetett szó, Ybl Miklós terve – ő falakkal kívánta megóvni a ház két szobáját – így nem valósulhatott meg. Koch Henrik és Szkalniczky Antal ezért átdolgozta a terveket, és ez alapján épült fel a ma is látható, neoklasszicista stílusban készült, görög templomra emlékeztető Kazinczy Emlékcsarnok. Az épületet 1873-ban adták át, s miután összegyűjtötték a Kazinczy-relikviákat, a 19. és 20. század fordulóján kialakult a múzeum.

A Kazinczy-kultusznak azonban csupán egyik része az emlékcsarnok. A másik fontos hely a Kazinczy család sírkertje. A kassai püspök által megszentelt helyre elsőként Kazinczyék első, alig egyéves korában meghalt kislányát temették, aztán 1831-ben ide temették Kazinczyt, majd 1842-ben feleségét. Más családtagok is nyugszanak itt. Az emlékcsarnok és a Kazinczy család sírkertje gyönyörű környezetben, a százados fákkal teli Kazinczy Emlékkertben látogatható.

1880. június 10-én Széphalmon Kazinczy-ünnepélyt rendeztek, ellátogattak a nagy nyelvújító sírjához "S.-Patak [Sárospatak], Ujhely [Sátoraljaújhely], Széphalom s a közeli és távoli vidék ember-rajai". Az ünnepségről a Zemplén nevű újság június 17-i száma is tudósít. A beszámolóból idézek egy magvas gondolatsort:

"Szerény, munkás szellemü, derék tabuló ifjak lelkében lángra fog lobbanni a hazaszeretet szikrája, a termő földbe esett mustármag terebélyes fává fog izmosodni. [...] Kazinczy halhatatlan szelleme alkotó és szervező munkában fog átoltódni a jövő-menő emberek lelkébe - s mint a görög hitélet szent korában Amphion lantja még a köveket is megelevenitette s azok össze- és egymásra felgyülvén, a hatalmas Théba várost alkották: ugy fogja majd az ifju lelkesedésben örökké munkáló szellem is megragadni az érzéketlen lelkeket s felépiteni azt a megvihatatlan erős várat, melynek neve magyar nemzetiség."

Ma is ebben bízunk, reménykedünk, és hisszük, hogy a Kazinczy-örökség továbbadásában A Magyar Nyelv Múzeumának is komoly szerepe van. Mert a hírlapíróval együtt valljuk: "Ébreszteni és ébrentartani a magyar hazafias közszellemet - kötelesség."