Sziasztok! Filep Richárd vagyok, és ma Szerb Antal talán egyik legismertebb művét, az Utas és Holdvilágot szeretném nektek ajánlani. A történet elején egy fiatal pár olaszországi nászútjába csöppenünk bele, ami egy sokkal váratlanabb utazást tartogat, mint azt elsőre sejthetnénk. Egy régi ismerőssel való váratlan találkozást követően a friss férj, Mihály és rajta keresztül az olvasó is egy második utazásra indul, belső útkeresésre Mihály kamaszkorán keresztül. S ahogy az emlékezés résein át egyre jobban beszivárognak Mihály komfortot kereső, beilleszkedni vágyó jelenkorába az ifjúkor szenvedélyes emlékei, úgy szivárog be az olvasó elméjébe is a vágy, hogy közben önmagát ő is meghatározza. Már öt éve olvastam a könyvet, egyetemi éveim elején, majd nem olyan régen másodjára, és biztos vagyok benne, hogy nem utoljára. Azt hiszem, hogy életünk különböző szakaszaiban egészen más értelmezésekkel, más nézőpontból élhetjük át az útkeresést. Hiszen utasok vagyunk mindannyian, ahogyan Mihály is az volt, és utunk során számos megálló, útitársak, kalandok, veszteségek és élmények sora vár ránk, és alakítja a mi történetünket velünk együtt. Amiből el lehet futni, ki is lehet szállni, de életben is lehet maradni, és ha az ember él, akkor még mindig történhetik valami.