A Magyar Nyelv Múzeuma Klasszikus irodalom – frissítés most! sorozatának első alkotásaként Jókai Mór Egy az Isten című regényét ajánlom.
Ez a regény egy nagy utazás története, fizikai és lelki út is ez, egy férfi és egy nő útja; Rómából tűzön, vízen át (szó szerint), intrikákon, a 48-as szabadságharc küzdelmein, harcokon keresztül a megismerkedésüktől egészen a gyermekük születéséig és még tovább, a székelyföldi Torockóig, ahol ez a két ember megteremti a világ káoszában a maga és a közössége, faluja mikrokozmoszát. És Jókai a receptet is megadja arra, hogy miként lehetséges ez. Kell hozzá a férfi és a nő szerelme, a házasság által megpecsételve, kell hozzá az Isten felé fordulás, a Szent befogadása a mindennapokba, kell hozzá harmónia a természettel, kell hozzá nagyon sok munka, és hát persze becsület, akarat, hazaszeretet, tisztesség és hit.
Van egy nagyon okos és szinte sámsoni erejű, de rendíthetetlenül békés férfi, Adorján Manassé; van egy érzékeny lelkű, de ha kell, nagyon határozott szépség, Zboróy Blanka grófnő, van ördögi gonoszságú, de végül megtérő ellenfél: úgyhogy ez egy nagyon izgalmas, kalandfilmekhez is pompás alapanyag. Illetve ez kettő az egyben, hiszen romantika és a kaland is keveredik a szövegben. Nagyon erős lüktetésű a cselekmény, pörgős, és egyáltalán nem unalmas. Mondom ezt én, negyvenévesen is, de hát éppen ezért kell kipróbálni tizenhét évesen vagy huszonöt évesen is. A nyelvezet gyönyörű, rendkívül gazdag szókinccsel, van benne pátosz, de van benne jó adag humor is. És visszatérve a Jókai-féle életrecepthez. Jókai azt mondja, hogy cselekvő hazaszeretettel, a férfi és a nő szerelmével, és a közösség szolgálatával megteremthető a világ káoszában a mikrokozmosz, Jókai szavaival a földi paradicsom. És ez valójában nem csoda, hanem a szeretetnek, az akaratnak és a munkának, a közös munkának a gyümölcse.